Nem egészen egy év alatt több mint 200 milliárd fonttal zuhant a kereskedelmi célú ingatlanok piaci értéke Nagy-Britanniában, de ennek várhatóan nem lesznek olyan következményei, mint a másfél évtizeddel ezelőtti pénzügyi válság idején tapasztalt értékvesztésnek – áll az egyik tekintélyes londoni gazdasági elemzőműhely, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) hétfői tanulmányában.
A cég által idézett statisztikai becslések szerint 2020 végén – telekárak nélkül – 899 milliárd font volt a nem lakóingatlanként szolgáló épületek értéke, és ez 2022 közepére valószínűleg ezermilliárd font (hozzávetőleg 433 ezer milliárd forint) környékére emelkedett. Azóta viszont a kereskedelmi ingatlanok piaca gyakorlatilag összeomlott, és ez 21 százalékos, vagyis a tavaly nyári szinthez mérve 210 milliárd fontos (91 ezer milliárd forint) árzuhanást okozott a szektorban – áll a CEBR tanulmányában.
Ez a brit gazdaságtörténet legnagyobb ingatlanpiaci árzuhanása, és háromszorosan haladja meg a 2008 vége és 2010 vége között mért 71 milliárd fontos szektorszintű értékvesztést. A CEBR elemzése szerint a mostani zuhanás fő okai közé tartozik a kamatok emelkedése, amely láthatóan váratlanul érte a szektort. Az emelkedő kamatok növelik a tulajdonosok költségeit, ugyanakkor csökkentik a hitelből végrehajtott ingatlanvásárlások vonzerejét – hangsúlyozza az elemzőház.
A CEBR tanulmánya szerint az árzuhanás legfőbb mögöttes, átgyűrűző oka azonban még mindig az a hatás, amelyet a koronavírus-járvány gyakorolt a kiskereskedelmi és irodaingatlanok kihasználtságára. Az irodák értékét nyilvánvalóan csökkentette az a tény, hogy sok munkahelyen a korábbinál kevésbé jellemző az alkalmazottak heti ötnapos személyes jelenléte, emellett az online bevásárlás népszerűsége is jelentősen nőtt a járvány idején, és tavaly elérte a teljes kiskereskedelmi forgalom negyedét.
Mivel ezek a folyamatok a jelek szerint meggyökeresedtek, nem sok szakértő számol a kereskedelmi ingatlanok értékének ugrásszerű emelkedésével. A CEBR helyzetértékelése szerint ugyanakkor ennek most nem lesznek olyan súlyos visszaható következményei például a bankrendszerre, mint a 2008-ban elhatalmasodott globális pénzügyi válság idején, mivel az azóta eltelt időszakban a pénzügyi szektor óvatosabb hitelezési gyakorlatot folytat, és az adósságállomány meg sem közelíti a pénzügyi válság idején mért szintet.
Mindemellett a 2008-as válságnak több összetevője volt, elsősorban az akkori helyzetből adódó túlértékeltség, valamint az a tény, hogy akkoriban a befektetők nem értették meg teljesen a nem elsőrendű (subprime) jelzálogadósság-tömegből eredő problémákat. Ilyen jellegű gondok most nem mutatkoznak. Jelenlegi várakozása az, hogy az ingatlanpiaci és a bankszektorbeli válságból egyidejűleg eredő rendszerszintű kockázatok kezelhetők lesznek, bár ennek további gazdasági stagnálás lesz az ára.
MNB: csökkent a lakáshitelek költsége februárban, de az új szerződések értéke is mérséklődött
A háztartások által újonnan felvett lakáshitelek átlagos hitelköltség mutatója februárban 10,95 százalék volt, ami 0,72 százalékpontos csökkenés az előző hónaphoz képest – közölte a Magyar Nemzeti (MNB). A tájékoztató szerint az új szerződések értéke 33,1 milliárd forintot tett ki az év második hónapjában, 7,7 milliárddal kevesebbet, mint januárban. A személyi hiteleknél a hitelköltség mutató szintén csökkent februárra, a szerződéses összeg azonban a januári 29,9 milliárd forintról 35 milliárdra nőtt. A háztartások forint és éven belüli euró betéteinek átlagos kamata 0,22 százalékponttal 12,10 százalékra emelkedett, az új szerződések összege azonban csaknem 86 milliárd forinttal kevesebb volt, mint az év első hónapjában. A nem pénzügyi vállalatok forinthiteleinek átlagos kamatlába csaknem egy százalékponttal, 16,10 százalékra nőtt, az új szerződések értéke pedig 200 millió forinttal 12,5 milliárd forintra nőtt.
